Talán kevesen tudják, hogy a kulturális főváros- programok szervezői nem elégedtek meg a nagy, reprezentatív eseményekkel, amelyek vonzzák a hazai és a külföldi látogatókat s bekerülnek a médiába. Gondolnak arra is, hogy az egyes városok polgárai ebből az ünnepi alkalomból egészen közvetlenül (s tegyük hozzá: kis költséggel) élvezhessék az irodalmat, a művészeteket.
Ezt a programot úgy hívják, hogy LeseMusikzimmer, amit olvasó- és zeneszobának fordíthatnánk. Lényegében magánlakásokban berendezett alkalmi irodalmi – művészeti szalonokról van szó. Az ötlet eredetileg Majna-Frankfurtból származik, ahol a kezdeményezésnek nagy sikere van. A gyakorlatban az előzetesen jelentkezettek (erre a férőhelyek korlátozott száma miatt van szükség) először az egyik megadott címen találkoznak. Ott változatos műsor várja őket: a „komoly” és a pop-zene előadói, mellettük az irodalom emberei, színészek. A színes hangverseny, a felolvasások első része után a közönség átsétál a másik címre – egy képzőművész műtermébe, hogy megismerkedjék annak alkotásaival, meghallgassa a művészt, elbeszélgessen vele. Utána együtt térnek vissza az első helyszínre, hogy élvezzék a hangverseny második részét…. (Kiss P., Dortmund)