A Ruhr 2010 lényegében programja lassan végéhez közeledik és - leszámítva a duisburgi tragédiát- sikeresnek és emlékezetesnek bizonyul. A Ruhr-vidék 53 városa, amelyek összefogva (és a pénzt összeadva) tervezte és bonyolítja a gazdag esemény-sorozatot, már arról tárgyal: hogyan tovább?

A kulturális főváros-program eredeti terve szerint az év lejártával, 2011- ben, létre kell hozni a Kulturmetropole Ruhr Kft.-t, amely tovább viszi az együttműködést. Oliver Scheytt, a Ruhr 2010 ügyvezető igazgatója azt javasolta: hosszabbítsák meg a társaság tevékenységét 2030-ig és továbbra is közösen szervezzék a legkülönbözőbb programokat. Ehhez azonban évi 15 – 20 millió euróra volna szükség, amit a városok sokallnak. Túlnyomó részük amúgy is súlyos költségvetési nehézségekkel küzd és a Ruhr 2010-et e vonatkozásban már sok bírálat érte: miközben nagy összegeket fordítottak programjaikra, kiállításaikra, sokhelyütt nem maradt pénz a helyi színházak, múzeumok, koncerttermek kiadásaira.
A viták közepette annyi bizonyosnak látszik, hogy az európai kulturális év után is folytatódik a Ruhr-vidéki múzeumok és színházak együttműködése. Ugyanakkor valószínű, hogy a Ruhr-2010 egyes vezetői az új rendszerben, amellyel nem értenek egyet, már nem vállalnak szerepet.